Kata kisokos

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

1. Mit jelent a KATA?

2. Ki lehet KATÁS adózó?

3. Ki nem lehet KATÁS adózó?

4. KATA vállalkozás keretében mit lehet elszámolni?

5. Lehet ÁFA alany?

6. Mely adók megfizetését váltja ki a tételes adó?

7. Milyen adót nem vált ki?

8. Jogosult-e nyugdíj ellátásra a kisadózó?

Mit jelent a KATA?

A KATA rövidítés egy adózási formát jelent, ez a kisadózó vállalkozások tételes adója.

Kata adóalanyiság – Kisadózó vállalkozás tételes adójának alanya

Ki lehet KATÁS adózó?

 A Katát mint adózási formát választhatja: egyéni vállalkozó, egyéni cég, csak magánszemély tulajdonossal rendelkező betéti társaság vagy közkereseti társaság és ügyvédi iroda is, természetesen az aktuális szabályok betartásával.

Év közben is lehetőség van ezt az adózási módot választani, a már működő vállalkozások is választhatják a Katát, tehát nem csak az induló vállalkozásoknak adott ez a lehetőség. A bejelentés tételét követő hónap első napjától már Kata alany is lehet a vállalkozás.

Ha a vállalkozás tevékenységét év közben kezdi meg, a KATA hatálya alá való bejelentkezés illetve a bejelentkezés a NAV-hoz egyidejűleg, könnyen elvégezhető.

Ki nem lehet KATA-s adózó? 

Nem lehet katás adózó, az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében, vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, aki saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, aki felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt áll vagy akinek a tárgyévben vagy az azt megelőző évben szűnt meg a kata alanyisága.

KATA vállalkozás keretében mit lehet elszámolni?

A katás adózó költségeit nem számolhatja el. Abban az esetben viszont, ha árut értékesít vagy szolgáltatást nyújt, amelyeket saját maga nem tud létrehozni, ezen áru és szolgáltatás eredetét köteles számlával igazolni.

Lehet ÁFA alany?

A katás vállalkozás lehet áfa alany és a rá áthárított áfát le is vonhatja. Erre az esetre a 12 millió forintos bevételi határ nettóban és áfa nélkül értendő.

Mely adók megfizetését váltja ki a tételes adó?

  • Vállalkozói személyi jövedelemadó
  • Vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó
  • Társasági adó
  • Személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás
  • Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

Milyen adót nem vált ki?

Nem váltja ki a cégautóadó megfizetési kötelezettségét Bt. esetében. Maga a tulajdon már adófizetési kötelezettséget jelent, attól függetlenül, hogy a vállalkozás elszámol e ezzel kapcsolatos költségeket vagy sem.

Ha a katásnak alkalmazottja van (foglalkoztathat alkalmazottat a katás vállalkozó is) ebben az esetben meg kell fizetnie az alkalmazottja után a vonatkozó közterheket és természetesen a bevallást is el kell készítenie és küldenie.

Abban az esetben, ha a kisadózó áfa alany, áfabevallási és fizetési kötelezettségének eleget kell tennie.

Illetve eleget kell tenni az iparűzési adó bevallási és fizetési kötelezettségének.

Jogosult-e nyugdíj ellátásra a kisadózó? 

A Társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXXI. tv szerint az arányosan elismerhető szolgálati idő:

39. § (1)90 Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 12. § (1)-(2) bekezdésének és 20. §-ának alkalmazása során – az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

(2)91 Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.

b) 39. § (2) bekezdésében a „biztosítási idejének” szövegrész helyébe a „biztosítási idejének, valamint a főllású kisadózó biztosítási idejének” szöveg