Egy vállalkozásban a hivatali ellenőrzés bizony ijesztő és stresszes lehet. Pláne kisadózóként és kezdő vállalkozóként. Még rutinos, sokat tapasztalt vállalkozóknak is összeszorul a gyomruk egy ilyen helyzetben.
Ellenőrzést nem csak a NAV, de az illetékes kormányhivatal is indíthat. Ezt jellemzően meg is teszik.
Nézzük, mit kell tudni az ellenőrzésről, milyen adatokat kérnek majd be és hogyan készülhetsz fel rá!
A vállalkozás alapítása utáni, jellemzően 30 napon belül indít hatósági ellenőrzést, a székhely szerint illetékes hivatal. De természetesen bármikor máskor is indulhat ellenőrzés.
A kapott értesítés tárgya általában: “idézés” hatósági ellenőrzésre. Megnevezik, hol és mikor kell megjelenni és milyen iratokat kell bemutatni.
Az ellenőrzés során szükséges iratok, dokumentumok
- személyigazolvány, lakcímkártya
- vállalkozói igazolás/igazolvány
- ipari tevékenyég bejelentését, szakmai végzettséget igazoló bizonyítványok (ha kellenek az adott tevékenység végzéséhez, engedélyhez kötött például a kereskedelmi tevékenység)
- székhelyigazolás (tulajdoni lap, bérleti szerződés, székhelyhozzájárulási nyilatkozat, szerződés székhelyszolgáltatóval)
Egyébként ezt az egész folyamatot elektronikusan is le lehet zongorázni. Személyesen nem kell bemenni, az e-papír rendszeren keresztül elintézhető. Jellemzően ma már ezt így is intézik, illetve maga az értesítés is elektronikusan érdekezik. A hivatalok ugyanis egyre szorgalmazzák az elektronikus kapcsolattartást. Tehát nem árt időnként csekkolni az ügyfélkapus értesítéseket, leveleket, és aztán online beküldhetőek a kért információk.
Ennél a kormányhivatali alap ellenőrzésnél, már komolyabb a burkolt munkaviszony ellenőrzése. Ezt már a NAV végzi. Ha nincs rejtegetni valónk, ettől az ellenőrzéstől sem kell félni. Viszont nem árt rákészülni.
A burkolt munkaviszony
Mint tudjuk a kata kedvező lehetőség, alacsony költségek, alacsony járulékalap. Ezt bizony sokan ki is használják. Kata szerződéssel leplezték a valójában munkaviszonynak számító foglalkoztatást. A korábban munkaviszonyban álló kiváltja a katát, kötnek egy megbízási szerződést, és ugyanúgy bejár dolgozni, mint korábban a munkaviszonyban, és ugyanazokat a feladatokat végzni.
A NAV az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett ennek leleplezésére. Amennyiben az adóhatóság visszaélést feltételez, megkezdheti az eljárást.
Katásként ha 1 millió forint felett számlázunk egy ügyfélnek, bejelentési kötelezettségünk van az adóhatóság felé. (a 2021-es szigorított szabályok alapján, már 40%-os különadóval lesz sújtva, aki külföldi adóalanynak számláz 3 millió felett, belföldi katás számlát fogad be 3 millió felett, ez a kapcsolt vállalkozásokat is érinti)
Ezekben az esetekben a NAV feltételezheti, hogy rejtett munkaviszony, és visszaélés van a háttérben. A 2021-es új szabályok is ezt szeretnék felszámolni.
Nem számít bújtatott munkaviszonynak, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:
- A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette
- A kisadózó a naptári év bevételének legalább 50 százalékát nem ettől a cégtől szerezte
- A cég nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan (például munkaidő megkötés)
- A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll (általa választott helyen dolgozott, otthon, közösségi irodában, a megbízó nem kötötte ki a munkavégzés helyét)
- A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adott cég bocsátotta a kisadózó rendelkezésére
- A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
- A kisadózó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll valamely más cégnél.
Ha mégis behívnak ellenőrzésre, nem árt előre felkészülni, esetleg egy hozzáértővel átbeszélni a lehetséges kérdéseket és válaszokat!
Az ellenőrzés során felmerülhetnek a következő kérdések a teljesség igénye nélkül
- Milyen forrásokból szerezte a árbevételét a vizsgált időszakban?
- Pontosan milyen tevékenységet végzett/végez egyéni vállalkozóként?
- Milyen jogcímen keletkezett bevétele és milyen formában kapta meg? (átutalás, készpénz..)
- Nevezze meg a vevőit!
- Kötött-e velük szerződést és be tudja-e őket mutatni?
- Hogyan kerültek kapcsolatba?
- Előzte-e meg a szerződéskötést tárgyalás?
- Megbízási szerződéseket be tudja-e mutatni?
- Ismerte-e a tevékenysége előtt a megbízót?
- Milyen kapcsolatban álltak/állnak?
- Milyen iratok készültök a megbízó és Ön között?
- Be tudja-e mutatni ezeket az iratokat?
- Mi volt a megbízás tárgya, milyen munkát végzett?
- Hol végezte a munkát?
- Meg volt-e határozva a munkaideje?
- Milyen tárgyi feltételek voltak a munkavégzést illetően?
- Ki biztosította ezeket a tárgyi feltételeket?
- Kinek az irányítása alatt zajlott a munka?
- Történt-e ellenőrzés, egyeztetés?
- Hogyan tartotta a kapcsolatot a megbízóval?
- Hogyan igazolta az elvégzett munkát?
- Személyesen látta el a megbízást?
- Hogyan állapították meg a megbízási díjat?
- Hogyan került sor a kifizetésre?
- Korábban állt-e jogviszonyban a megbízó személlyel?
- Milyen jogviszony volt ez?
- Miért szűnt meg a munkaviszonya a megbízóval?
- Miben tér el a megbízói tevékenység keretén belül elvégzett munka a munkaviszonyban végzettől?
Ezeken a kérdéseken felül természetesen mást is kérdezhetnek és kérhetnek be egyéb iratokat.
De mint említettem, ha valakinek nincs titkolni valója, mindent szabályosan csinál, nincs oka félni!
