Egy vállalkozásban a hivatali ellenőrzés bizony ijesztő és stresszes lehet. Pláne kisadózóként és kezdő vállalkozóként. Még rutinos, sokat tapasztalt vállalkozóknak is összeszorul a gyomruk egy ilyen helyzetben.

Ellenőrzést nem csak a NAV, de az illetékes kormányhivatal is indíthat. Ezt jellemzően meg is teszik.

Nézzük, mit kell tudni az ellenőrzésről, milyen adatokat kérnek majd be és hogyan készülhetsz fel rá!

A vállalkozás alapítása utáni, jellemzően 30 napon belül indít hatósági ellenőrzést, a székhely szerint illetékes hivatal. De természetesen bármikor máskor is indulhat ellenőrzés.

A kapott értesítés tárgya általában: “idézés” hatósági ellenőrzésre. Megnevezik, hol és mikor kell megjelenni és milyen iratokat kell bemutatni.

Az ellenőrzés során szükséges iratok, dokumentumok 

  • személyigazolvány, lakcímkártya
  • vállalkozói igazolás/igazolvány
  • ipari tevékenyég bejelentését, szakmai végzettséget igazoló bizonyítványok (ha kellenek az adott tevékenység végzéséhez, engedélyhez kötött például a kereskedelmi tevékenység)
  • székhelyigazolás (tulajdoni lap, bérleti szerződés, székhelyhozzájárulási nyilatkozat, szerződés székhelyszolgáltatóval)

Egyébként ezt az egész folyamatot elektronikusan is le lehet zongorázni. Személyesen nem kell bemenni, az e-papír rendszeren keresztül elintézhető. Jellemzően ma már ezt így is intézik, illetve maga az értesítés is elektronikusan érdekezik. A hivatalok ugyanis egyre szorgalmazzák az elektronikus kapcsolattartást. Tehát nem árt időnként csekkolni az ügyfélkapus értesítéseket, leveleket, és aztán online beküldhetőek a kért információk.

Ennél a kormányhivatali alap ellenőrzésnél, már komolyabb a burkolt munkaviszony ellenőrzése. Ezt már a NAV végzi. Ha nincs rejtegetni valónk, ettől az ellenőrzéstől sem kell félni. Viszont nem árt rákészülni.

A burkolt munkaviszony

Mint tudjuk a kata kedvező lehetőség, alacsony költségek, alacsony járulékalap. Ezt bizony sokan ki is használják. Kata szerződéssel leplezték a valójában munkaviszonynak számító foglalkoztatást. A korábban munkaviszonyban álló kiváltja a katát, kötnek egy megbízási szerződést, és ugyanúgy bejár dolgozni, mint korábban a munkaviszonyban, és ugyanazokat a feladatokat végzni.

A NAV az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett ennek leleplezésére. Amennyiben az adóhatóság visszaélést feltételez, megkezdheti az eljárást.

Katásként ha 1 millió forint felett számlázunk egy ügyfélnek, bejelentési kötelezettségünk van az adóhatóság felé. (a 2021-es szigorított szabályok alapján, már 40%-os különadóval lesz sújtva, aki külföldi adóalanynak számláz 3 millió felett, belföldi katás számlát fogad be 3 millió felett, ez a kapcsolt vállalkozásokat is érinti)

Ezekben az esetekben a NAV feltételezheti, hogy rejtett munkaviszony, és visszaélés van a háttérben. A 2021-es új szabályok is ezt szeretnék felszámolni.

Nem számít bújtatott munkaviszonynak, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:

  • A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette
  • A kisadózó a naptári év bevételének legalább 50 százalékát nem ettől a cégtől szerezte
  • A cég nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan (például munkaidő megkötés)
  • A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll (általa választott helyen dolgozott, otthon, közösségi irodában, a megbízó nem kötötte ki a munkavégzés helyét)
  • A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adott cég bocsátotta a kisadózó rendelkezésére
  • A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
  • A kisadózó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll valamely más cégnél.

Ha mégis behívnak ellenőrzésre, nem árt előre felkészülni, esetleg egy hozzáértővel átbeszélni a lehetséges kérdéseket és válaszokat!

Az ellenőrzés során felmerülhetnek a következő kérdések a teljesség igénye nélkül

  • Milyen forrásokból szerezte a árbevételét a vizsgált időszakban?
  • Pontosan milyen tevékenységet végzett/végez egyéni vállalkozóként?
  • Milyen jogcímen keletkezett bevétele és milyen formában kapta meg? (átutalás, készpénz..)
  • Nevezze meg a vevőit!
  • Kötött-e velük szerződést és be tudja-e őket mutatni?
  • Hogyan kerültek kapcsolatba?
  • Előzte-e meg a szerződéskötést tárgyalás?
  • Megbízási szerződéseket be tudja-e mutatni?
  • Ismerte-e a tevékenysége előtt a megbízót?
  • Milyen kapcsolatban álltak/állnak?
  • Milyen iratok készültök a megbízó és Ön között?
  • Be tudja-e mutatni ezeket az iratokat?
  • Mi volt a megbízás tárgya, milyen munkát végzett?
  • Hol végezte a munkát?
  • Meg volt-e határozva a munkaideje?
  • Milyen tárgyi feltételek voltak a munkavégzést illetően?
  • Ki biztosította ezeket a tárgyi feltételeket?
  • Kinek az irányítása alatt zajlott a munka?
  • Történt-e ellenőrzés, egyeztetés?
  • Hogyan tartotta a kapcsolatot a megbízóval?
  • Hogyan igazolta az elvégzett munkát?
  • Személyesen látta el a megbízást?
  • Hogyan állapították meg a megbízási díjat?
  • Hogyan került sor a kifizetésre?
  • Korábban állt-e jogviszonyban a megbízó személlyel?
  • Milyen jogviszony volt ez?
  • Miért szűnt meg a munkaviszonya a megbízóval?
  • Miben tér el a megbízói tevékenység keretén belül elvégzett munka a munkaviszonyban végzettől?

Ezeken a kérdéseken felül természetesen mást is kérdezhetnek és kérhetnek be egyéb iratokat. 

De mint említettem, ha valakinek nincs titkolni valója, mindent szabályosan csinál, nincs oka félni!