Újabb szigorítást tervez a kormány a Kata adózási formát illetően. A módosítás 2021-ben lép életbe és a munkaviszonynak álcázott foglalkoztatást kívánja felszámolni, illetve csökkenteni a vállalkozások közötti versenyhátrányt. Az újabb módosítás Parragh László javaslata alapján született meg, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A bejelentés szerint, az évi 3 millió forintot meghaladó, ugyanazon felek közötti számlák után 40%-os adót kötelesek fizetni a kisadózók. Ezzel az intézkedéssel az adózási formával való visszaéléseket szeretnék visszaszorítani.

Az elmúlt pár évben rohamosan nőtt a katás alkalmazottak száma a magyarországi nagyvállalatoknál. Abban az évben amikor a Katát, mint adónemet bevezették, a kimutatások szerint még csak a katás vállalkozók 3%-a állt foglalkoztatásban. 2019-re már 377 ezer katásból 40% kisadózó áll alkalmazásban. A kimutatásokból az is kiderül, hogy a húsz legnagyobb katásokat foglalkoztató vállalat, összességében 4700 olyan katás vállalkozót alkalmaz, akiknek évente hárommillió forintot meghaladó összeget fizet ki.

Az is elég elterjedt manapság, hogy a katával próbálnak leplezni egy kapcsolt vállalkozási formát. Ilyenkor a tulajdonosok katás vállalkozásukon keresztül számláznak a cégnek, így őket minimális közteher terheli.  

A most behozott törvényjavaslat, már nem először merült fel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábban már felvette, hogy meg kell akadályozni, hogy egyes cégek katásként foglalkoztassanak valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat.

A mostani elképzelés szerint, a 3 millió forintot meghaladó bevételi  rész után akár 40%-os adó is kivethető. Ezt az összeget nem a katás vállalkozó, hanem az ő üzletfele lesz majd köteles megfizetni.

Ezen módosítás bevezetésével megszüntethető lenne, hogy a vállalkozások katás vállalkozóként foglalkoztassák a valójában munkaviszonyt végző dolgozókat. 

Szó volt már a Kata sávossá tételéről, az elképzelés szerint hatmillió forint árbevételig 50 ezer, ezen felül 65 ezer forint lenne a tételes adó összege. Ettől azonban nem kell tartanunk egyenlőre, a részletszabályok maradnak a megszokottak.

A mostani intézkedéssel a versenyhelyzetet is szeretnék kissé stabilizálni a cégek között, hiszen a tények magukért beszélnek.

A magyar vállalkozók körülbelül 12%-a kisadózó, így ők jóval kevesebb adót fizetnek azokhoz a cégekhez képest, amelyek nem a kata hatálya alá tartoznak. Így jelentős a vállalkozók közötti versenyhelyzet.

Tételezzünk fel havi 1 millió forintos jövedelmet. Ez után a bevétel után egy katás körülbelül 6%-ot fizet meg.

Míg ezzel szemben egy egyéni vállalkozó a jövedelem bizonyos százaléka után vagy pedig a költségek elszámolását követően

  • fizeti az iparűzési adót, ez 2%
  • 9% nyereségadót
  • 15% SZJA-t
  • köteles megfizetni a 15,5 % SZOCHO-t

És itt még nem is beszéltünk a munkabér közterheiről, melyet szintén havonta köteles leróni.

Számítások szerint, ha a katások egyharmada munkavállaló lenne körülbelül 250 milliárd forint adót fizetnének a költségvetésbe.

Nagy probléma egyébként, hogy a kata vállalkozók által fizetett 50 ezer forint mára elinflálódott. Nem mellesleg a kata bevezetése óta 6 millióról 12 millió forintra emelték a bevételi értékhatárt, és csak e felett kell büntető adót fizetni. A kérdés tehát jogosan merül fel, elég e csak az ellenőrzést szigorítani, nem kellene e elgondolkodni a jogszabály módosításán inkább?

A NAV úgy tűnik a színlelt foglalkoztatások kiszűrése érdekében vizsgálatokat végez, felülvizsgálja a szerződéseket, ezt az adóhatóság az év elején jelentette be.

A NAV ezen vizsgálatok során hét szempont szerint halad végig, ha ezek közül legalább kettő teljesül, akkor nem áll már fent a színlelt munkaviszony gyanúja. 

A hét feltétel a következő:

  • A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette
  • A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a ettől a vállalkozástól szerezte
  • A cég nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan
  • A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll
  • A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a vállalkozás bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg
  • A kisadózó legalább 36 órában foglalkoztatva volt egy másik társaságnál

Törvényi szempontból nincs megszabva az, hogy a kisadózó nem számlázhat csupán egyetlen vállalkozásnak. De nem árt körültekintően elkészíteni a szerződést, hogy még véletlenül se tűnjön munkaszerződésnek. 

A tervezett szigorítások azzal is járhatnak, hogy a jövőben kevesebben választják majd ezt az adózási formát. A módosítás jövőre lép életbe, 2021. január 1-től. Ha minden a tervek szerint halad a jövő héten már el is fogadhatja az Országgyűlés ezt a szigorító intézkedést.